Mégpedig anélkül, hogy a határrendészet ebben megzavarná, s még az eHranica alkalmazással s em kell k ínló dni! Noha a helyszín a Kremenec nevet viseli, a nevet viselő csúcs kicsit keletebbre, a lengyel-ukrán határon található a maga 1 221 méterével. A szlovák-lengyel-ukrán hármas határ
Az általunk bejárt túraútvonal - a Wielka Rawka csúcsa nélkül (forrás:)
Jó tudni! Ahogy kedves szinnai unokatestvérem mondta, a hármas határ ra vezető túra olyan a Wielka Rawka 1304 méteres csúcsa nélkül, mintha elfelednénk rátenni a tejfölt a brindzás galuska tetejére. Ennek az a legfőbb oka, hogy bárme kkora kuriózum is a hármas határ, kilátni nem igazán lehet a tetejéről. Erre v iszont kecsegtető lehetőséget kínál a nevezett lengyelországi hegy csúcs. I dőben 45 percnyire és két kilométernyire északkeletre van a hármas határtól, s a lényege abban áll, hogy 360 fokos szögben gyönyörködhetünk a környék hegyes-völgyes világában. Ez már a Bieszczady Nemzeti Park területe. Galícia, Kárpátalja és a Poloniny ormai egyszerre tárulnak elénk, emiatt jó, ha távcsövet is viszünk magunkkal – akár órákig is el lehet szórakozni a tereprészletek bogarászásával.
Régió
Újszék
|
A szlovák-lengyel-ukrán hármas határra vezető túra a fizikai teljesítményen kívül nem mindennapi élményt tartogat számunkra: az útvonal a Stužica nevű őserdőn vezet keresztül, amely egyedülálló élőhelynek számít a Kárpát-medencében és egész Európában. Az erdőben a fák teljes életciklusa könnyedén megfigyelhető. - Vataščin Péter felvétele
Az "őserdő" kifejezést hallván talán sokunknak a délebbi égövek erdői jutnak eszébe. Való igaz, hogy a környékünkön hiába keresnénk az amazóniaihoz hasonló kiterjedt, országnyi területeket – talán azért is, mert az évszázadok alatt "túl jó" munkát végeztek elődeink az erdőirtásban. Szlovákiában viszont a bban a szerencsé ben lehet részünk, hogy néhány zárvány fennmaradt az ország északkeleti, javarészt ruszinok lakta csücskében. Ezek a Havešová, a Rožok és a Stužica Nemzeti Természeti Rezervátumok. Negyedikként a Vihorlat-hegység egyik területe tartozik hozzájuk, s ők együtt alkotják a kárpáti bükkös őserdők maradványait S zlovákiában. 2007 óta a természeti világörökség listáján is szerepelnek, s mára több ukrajnai és németországi reze r vátummal együtt az egykori természetes európai erdők utolsó képviselőinek számítanak.
Óriási mementóként állnak vagy fekszenek különböző stádiumokban a már halott, de életüket soks zor 300 vagy akár 400 év v e l ezelőtt megkezdő fák. A talajon pedig csemeték százezrei várnak arra, hogy eljöjjön valamelyikük ideje, s a h alott társaik áltak a lombozatban hagyott "lyukat" b etöltsék. Rá kell hangolódni minderre, s nem árt az sem, ha előtte az ember mindenfélét összeolvas a kárpáti őserdők ökoszisztémájáról, hogy aztán m egpróbálja megfigyelni, hogyan is fest az a gyakorlatban. Mivel az őserdőn mi csoportosan haladtunk keresztül, így az erdei csendet megzavaró hangjaink miatt vadállattal nem igazán találkoztunk – leszámítva a főgerincen bolyongó egy szál rókát. Emberi tevékenységre mindössze egyetlen jel utal: a túraösvényre zuhanó idős fák akadályt jelentő törzseit motorfűrész segítségével távolítj a el az erdészet. A hármas határ érdekes hely – már csak azért is, mert a hegygerincen összeérő államterületek mindegyikén található egy-egy pad. Ez azt jelenti, hogy ki-ki abban az országban eszi meg a magával hozott kiflit vagy issza meg a pálinkáját, amelyikb e n csak akarja.
Számítunk Önökre. Önök is számíthatnak ránk. Ha támogatna bennünket, kattintson az alábbi gombra. Köszönjük. Támogatom
Feltéve, ha vállaljuk a négy kilométeres plusztávot, amely szintemelkedésben is tartogat egy kis meglepetést. Ködös látkép kelet felé a Wielka Rawka csúcsáról - a völgy alján Ustrzyki Górne körvonalai látszanak
Aki irtózik ugyanazon túraútvonalak oda-vissza való megtételéről, annak jó hírrel tudunk szolgálni: a szlovák-lengyel határt jelentő főgerincen a Čierťaž ( 1072 m) csúcsáról a zöld jelzésen keresztül lehet lejutni Újszékig. Ez az útvonal egy-két kilométer erejéig szintén az őserdő területén halad keresztül, s mindössze bő 20 kilométernyire növeli a túra össztávját. E gyéb tiltások mellett az őserdő területén semmi esetre sem szabad túlságosan letérni a turistaösvényekről. Az ok egyszerű: túl sok óvatlan ember akaratán kívül is súlyosan megbolygathatja egy-egy mikroélőhely kényes egyensúlyát. Elégedjünk meg pusztán azzal, hogy egyáltalán szabad túráz ni a rezervátum területén. Újszék egész területén fizetős a parkolás. Az egész napos jegy 7 euróval terheli meg a pénztárcánkat, a parkolójegyet pedig SMS-ben válthatjuk meg.
Kárpáti őserdők nyomában | Új Szó | A szlovákiai magyar napilap és hírportál
Emellett a szomszédos galíciai védett területek is szervesen kapcsolódnak a Kárpátokon belüli erdőkhöz, így pedig a hármashatár környéke a lengyel á llamnak köszönhetően valójában egy nagy nemzetközi természetvédelmi komplexumot alkot. Mitől őserdő? Az egyik legfontosabb tényező mindenekelőtt az, hogy az embernek nem szabad beavatkoznia az erdő életébe. Így az a maga csendes, de mégis nagyon intenzív módján beállít magának egy ciklust, ahol a csemeték, a kifejlett példányok, s az öreg fák organikus egészet alkotnak. Emellett minden más élőlény – a mikroorganizmusoktól kezdve egészen a csúcsragadozókig – i s zavartalanul élheti az életét – még akkor is, ha az állami hatóságok zöld fényt adnak a túráz ók nak. A fő fafajtát a szlovákiai rezevátumokban az európai bükk jelenti, s a kisebb tömegben jelenlevő közönséges jegenyefenyővel és más fat ípusokkal együtt különleges világot alkotnak. A kifejlett bükkök 40 méterig nőnek, s általában 150-200 évesek. Egyes jegenyék akár az 50 méteres magasságot és a 300 éves kort is elérik, egy példánynál pedig csak 400 centiméteres körfogatot mértek az erdészek.
Még manapság is, de a múltban egészen biztosan nagy erőfeszítések mellett lehetett csak ide eljutni fát vágni. Csakis gyalog
A szlovák-ukrán-lengyel hármas határhoz és a Stužica őserdőhöz nem igazán vezet királyi út. Előbbihez mintegy három és fél órás kaptatással lehet felérni, majd a leereszkedéshez két és fél órára v an szükségünk. A terep nem túlságosan technikás, ám az egész napos program mindenképpen strapabíró túrázó-mentalitást igényel. A falucska északkeleti részéről kiinduló utolsó utcától a piros jelzést kell k övet nünk mindvégig. A túra első szakasza egy órán keresztül erdőművelés alatt álló területen halad végig. Unalmas, tipikus szlovákiai erdő – mondhatnánk –, ám tüstént érzékelni fogjuk az értelmét, ahogyan egy kisebb gerincet átszelve belépünk a rezervátum területére. Innen – néhány információs tábla megtekintése után – lefele vezet az utunk a z Ukrajnába átfolyó Stužica- patak völgyébe. Az erdő teljes alak változáson esik keresztül. Eltűnnek a keréknyomok, megváltozik a hangulat – még a levegő is –, s pár tucat méter alatt az ember érzi, ez valami más… A kifejlett fák törzsei megnyúlnak, sok helyen a 40 méteres átlagmagasságot is elérik.
- Mikor kezdődnek a nyári leárazások
- Kistarcsa - Flór Ferenc Kórház - Babanet.hu
- Park étterem berekfürdő heti menu principal
- Személy és vagyonőr állás szolnok
- I can elektromos láncfűrész 3200 w pioneer
- Mécs károly és lang györgyi kapcsolata